2016. május 6., péntek

15. feladat: Reflexió

Reflexió a mikrotanításról




Első ránézésre nem egyértelmű: nem olyan egyszerű ám csoportosan tanítani!

Mi öt fős csoportban vágtunk neki a tanításnak. A foglalkozás előkészítésekor ez a nagy létszám jól jött: sokat tudtunk egymásnak segíteni, beosztottuk a feladatokat, ha valaki valamihez nem értett, biztos volt valaki, aki ki tudta segíteni. Internet nélkül biztos nehézkes lett volna a kommunikáció, a facebook segítségével azonban nem szükségszerű, hogy mindannyian ugyanabban a pillanatban üljünk le.
 A felkészüléssel elégedett voltam. Senki nem húzta ki magát a munkából, hatékonyan tudtunk együttműködni, mindenki rugalmasan alakította elképzeléseit.

Az óra felépítését az RJR modell alapján terveztük meg.
Ráhangolódásként csoportos brain stormingot találtunk ki, mivel a Kádár-rendszerről mindenkinek van valamilyen alapvető ismerete. Úgy gondolom, nagyjából megvalósult amit terveztünk a fogalmak előhívása tekintetében. Azt gondoltam, gyorsabb lesz a docs-en keresztüli kommunikáció, meglepett, hogy ilyen nehézkes volt, mindenesetre ez hasznos tapasztalat. A hagyományos "fejösszedugós" megoldáshoz képest az az előnye, hogy csendesebb, de sokkal időigényesebb is. Ha egy nagy számú osztály lett volna, és csak egy tanár, lehet, hogy azt csináltam volna, hogy kettesével osszák meg a blogon bejegyzésként a fogalmaikat, és amíg nézik a videót, el lehet készíteni a szófelhőt.
Így azonban hasznos volt, hogy látták az általuk felvázolt szavakat vizuálisan megjelenítve is.



A jelentésteremtés egységet videó segítségével szerettük volna létrehozni (többek között azért is, mert hasznos tapasztalat lehet, hogy mennyire figyel egy osztály egy 5 perces filmre). Nagyon sajnálom, hogy a zanza tv nem töltött be, így ott a mikrotanításunk egy kicsit szétesett. Úgy gondolom, ez nem a  mi hibánk, és tanulságokkal is szolgált: sajnos, be kell látni: a tanárnő ritkábban válik működésképtelenebbé, mint az internet... Azért igyekeztünk rugalmasan kezelni a helyzetet.

A teszt inkább előmunkálatokat vett igénybe, mint órai koordinációt. A videó segítségével egyszerűbb lett volna megoldani, ám figyeltünk arra, hogy ne legyen túl egyszerű, mert az csökkenti a motivációt. Kár, hogy a vége kapkodásba fulladt - a mi hibánkon kívül.

Összességében úgy gondolom, kiderült, hogy ikt-eszközökkel tarkítani az órát sokkal nehézkesebb, mint ahogy otthonról az ember elképzeli. Ez természetesen nem baj - ez van. Máshogy kell hozzáállni, mint a hagyományos órákhoz, és ebben van még mit fejlődnie az egész csoportnak.

 




2016. április 26., kedd

10. feladat


Képtalálat a következőre: „google”

10. feladat: Ötletek a Google alkalmazására az osztályteremben

A Google-t rengetegen használjuk mindennapi életünk során. A legtöbben kétségkívül levelezésre használják. Számos alkalmazása van azonban, ami szuperül hasznosítható az oktatásban. Lássunk néhányat közülük!


Osztálycsoport létrehozása.

Gyorsan el lehet juttatni az információkat a diákokhoz és azok számukra könnyen visszakereshetőek. (nem úgy, mint a facebookon) → osztály programok szervezése.Csoportok:

  • A gyerekek projektmunkához létrehozhatják saját csoportjukat, ha a tanárt is beveszik lehet ellenőrizni a munkájukat.
  • Öregdiákokat összefogó csoportot is létre lehet hozni és így közösséget, programokat szervezni.
  • Egy-egy program, projekt szervezéshez lehet új csoportot létrehozni. (nemzetiünnep, előadás szervezése)


Naptár:
  • Nagyon hasznos, mert alkalmazható az okostelefonokon is, nem csak a gépen, szinkronba lehet hozni a kettőt.
  • Egyszerűen lehet kezelni vele a határidőket, mindenki látja amit a tanár beállít. Így nem marad le senki a fontos információkról.
  • A naptárba az egyes dátumokhoz bejegyzéseket is lehet írni, akár közzé is lehet tenni rajta a házi feladatot.
  • Az osztályból meg tudják osztani egymással a gyerekek a naptárjukat, így minden sokkal könnyebben leszervezhető, mint például egy osztálykirándulás, tanulmányi út, múzeumlátogatás, stb.



Google térképek
  • Mint tananyag: Minden térképhez kötődő információt meg lehet vele jeleníteni: csatákat, várakat, egy-egy személyhez (író, költő, király, stb.) kötődő helyszínt. Minden helyszín elnevezhető, szöveg, kép és videó rendelhető hozzá.
  • Mint feladat: A diákokat meghívhatom egy üres – de már címmel és leírással rendelkező térkép szerkesztésére. Az ő feladatuk az, hogy feltüntessék a fontos helyszíneket és a helyszínekhez kapcsolódó fontos információkat is rendeljék a földrajzi helyekhez. Pl: így lehet dolgozatot iratni ‘56-ból...
  • Ötletek: használjunk rétegeket! Pl.: 1. réteg Arany János, 2. réteg Petőfi – hol vannak közös pontok? - megmutatni a google street-en keresztül: hogyan néz ki ma. -> élményszerűség!
  • Osztálykiránduláshoz osztályfőnökként sok hasznos információt meg tud az ember nézni. (érdemes-e három órás városnézést szervezni…)
  • Szintén osztályfőnökként: színház, múzeumlátogatás stb… találkozóhelyet belinkelni a gyerekeknek.



Google Rajzok (Diagramok és folyamatábrák létrehozása)

  • Mint tananyag: Quantitatív adatokból küölönböző diagramok, ábrák hozhatók létre elősegítve az számok, adatok tanulását. Hasznos lehet például történelem, földrajz, kémia, fizika, de tulajdonképpen bármely tantárgy segítségével
  • Linkeket is meg lehet osztani, ezáltal beágyazhatók különböző extrainformációk. Például egy vázlatos mindmap mellé linkeken keresztül elérhető videó, kép, hanganyag, stb.
  • Mint feladat: Bizonyos mennyiségű eltérő adatokat kell egy táblázatba foglalni.
  • Ötletek: helyesírás ellenőrzőként, szótárként is alkalmazható, valamint képeket is lehet beilleszteni, kidekorálni, táblázatokat is lehet létrehozni.
Vélemény: Nagyon érdekes, hasznos, kifejezetten rajzos célra készült, de bizonyos fokig tudja azt, amit a Word  is. Külön előnyős, hogy össze van kötve számos más Google alkalmazással (Képek, Szótár, Tudós, Idézetek, stb.), Viszont csak írni bele szövegdoboz nélkül nem lehet. De például azoknak, akik “szabad kézzel” (sémákat nem használva) szeretnek gondolattérképeket rajzolni azoknak ez a program kifejezetten jobban alkalmazható gondolattérképek megalkotására.

2016. március 20., vasárnap


Képtalálat a következőre: „facebook”

9. feladat: Ötletek a facebook alkalmazására a tanításban


1. A facebook legkézenfekvőbb használata a közösségszervezés. Ennek számos formáját ki lehet használni az oktatásban, főképp, mivel ez az a közösségi oldal, amin szinte minden diák regisztrálva van. Bizonyos, hogy a diákok maguk is használják a facebookot az információk megosztására, ám sok esetben hasznos lehet, ha a tanár maga veszi kezébe az irányítást. Egy osztály számára szinte elengedhetetlen egy facebook csoport, de számos esetben hasznos lehet egy fakultációs csoport, vagy valamilyen tárgy esetében is. 

2. A közösségszervezésen túl a facebooknak számos olyan sajátossága van, amin keresztül élvezetesebbé lehet tenni a tanítást. Íme néhány ötlet: 

 - fiktív profil létrehozása történelmi személyiségeknek - képekkel, bejegyzésekkel, megosztással stb... Mit oszt meg Széchenyi István? Milyen a profilképe Ady Endrének?

- történelmi párbeszédek "újraírása"/ irodalmi párbeszédek újraírása: Hogyan írna Kazinczy a facebookra? És hogyan Verseghy? Széchenyi - Kossuth vita a facebookon?

 - történelmi esemény megszervezése a facebookon keresztül. Pl.: ti vagytok a Márciusi Ifjak, szervezzétek meg  15-ét... kiket hívnak meg? Szavazás? Megosztják a Nemzeti dalt?

- nyelvtan órára: gyűjtsetek alkalmi szóösszetételeket a facebookon! - illetve egyéb, élőnyelvi sajátosságok az írott szövegekben...

- ma élő híres írók facebook profiljának megismerése - mit osztanak meg, stb.. 

2016. március 11., péntek

6. feladat: Interaktív multimédia bejegyzés
Képtalálat a következőre: „interaktivität”


A mai világban minden az interaktivitásról szól. Az interaktivitás elméleti alapja a konstruktív pedagógia. Eszerint az elmélet szerint a tanulási folyamat során az információkat "szét kell szednünk", majd "újra összeraknunk", vagyis konstruálnunk. Ez pedig csak tevékenységvégzéssel lehetséges.
Természetesen a diákokat hagyományos módszerekkel is interaktivitásra lehet bírni, amikor közösen készítünk vázlatot, időszalagot stb-t az órán.
Ám a digitális eszközök számtalan plusz lehetőséget biztosítanak ehhez.
Lássunk néhányat közülük:
Az 1956-os forradalom tanítása általában a "helyszínek" és "események" bemutatásában  kimerül. Ezért kerestem anyagokat ehhez a részhez. Az elsőként bemutatott két anyagot tanórákon használnám, kis pihenés, vagy az érdeklődés felkeltése érdekében:

A google térkép segítségével bemutathatjuk akár egy vidéki iskolában is az 1956. október 23-i nap eseményeit:
https://www.google.com/maps/d/viewer?ll=47.500387%2C19.071064&spn=0.032414%2C0.084543&msa=0&mid=zEEm0DerSVt0.kGayiGV0G_ds

Magam sohasem értettem, miért kell helyszínről-helyszínre bemagolnia ezt minden diáknak. Azonban hihetetlen izgalmas lehet az órán végigjárni a helyszíneket, megbeszélni az események sorrendjét. A tékép segítségével ráadásul sokkal logikusabban átláthatják a diákok a folyamatokat egymásutániságban.

A történelmi beleélést segíti egy-egy visszamlékezés, élő adás meghallgatása. Én magam leginkább pihenésre használnám, óra közben (ami igen sokszor elmarad...) Ha már '56, legyen Sinkovits Imre, és a Nemzeti dal!
https://www.youtube.com/watch?v=lWQ8bp8D6Z0

Végül pedig még számítógépes játékok is elképzelhetőek mint tananyagok... igaz, leginkább otthoni alkalmazásukat tudom elképzelni... http://treko.hu/aranyforum/arcade.php?mode=play&g=2309

Képtalálat a következőre: „október 23. ma”Képtalálat a következőre: „október 23. ma”




2016. február 21., vasárnap

3. feladat: Digitális tanári kompetenciáim

Digitális tanári kompetenciáim




A címet  valahogy úgy fordítom le magyarra, hogy tanárként mit tudok kezdeni a digitális világgal.
Azt gondolom, ma már senki nem vonhatja ki magát a digitális világ hatásai alól, akár tanár, akár nem. Tanárként a felelősségem abban áll, hogy megismerjek minden rendelkezésemre álló eszközt, amivel a tanulókat hozzásegíthetem a világ felfedezéséhez. Mint minden hozzám hasonló fiatal, én is sok időt töltök el a számítógép előtt. Bízom benne, hogy pusztán ezzel a tevékenységgel fejlesztem attitűdjeimet, képességeimet.

Nem gondolom, hogy bármilyen iskolai kurzus alkalmas lehet arra, hogy a leendő tanárokat felvértezze a digitális világ kihívásaival szemben. A mai világ úgyis az élethosszig tartó tanulásról szól, az informatika világa pedig bőven ad tanulnivalót nekem még jó pár évig.

Ahhoz, hogy a digitális kompetenciarendszerről együtt párbeszéd alakulhasson ki, kellenek bizonyos alapok. Ezeket az alapokat hozta létre az ISTE (International Society of Technology in Education). Az ISTE digitális állampolgárság kompetenciarendszere az alább felsorolt kilenc területet foglalja magában:

digitális hozzáférés
digitális műveltség
digitális kommunikáció
digitális kötelezettség és felelősség
digitális etikett
digitális biztonság
digitális kereskedelem
digitális jog
digitális egészség és közérzet.
Ezek a kompetenciaterületek fontosak mind a tanulók, mind a tanárok számára. Jelenleg úgy gondolom, elsősorban a digitális műveltség, a digitális kommunikáció és a digitális etikett terén mozgok biztonságosan (?), bár tisztában vagyok vele, hogy nagyon sokat kell még tanulnom.
Tanárként kiemelten fontos feladatnak tartom a digitális műveltség kompetenciáját, ami szoros összefüggésben áll a kritikai gondolkodással. Azaz, hogy a diákok képesek megkeresni bizonyos információkat, majd eldönteni, mennyire hiteles a kapott adat. A digitális biztonság a másik terület, amit kiemelten fontosnak tartok, bár tudom magamról, hogy ezen a téren nagyon sok hiányosságom  van. Szerencsére számos lehetőség áll már a tanulni vágyó tanárok rendelkezésére!

Képtalálat a következőre: „számítógép az oktatásban”
felhasznált irodalom:
http://www.oktatas-informatika.hu/2013/11/levai-dora-a-digitalis-allampolgarsag-es-digitalis-muveltseg-kompetenciaja-a-pedagogus-tevekenysegehez-kapcsolodoan/

2. feladat: NAT 2012


Képtalálat a következőre: „számítógép az oktatásban”

NAT 2012


Mi ez: tanárok és diákok közös ellensége, elméletben mindenki kurtítaná, gyakorlatban mindenki bővítené, és senki nem tudja, hogy pontosan micsoda is? Tádámmm: a NAT, azaz a Nemzeti Alaptanterv.

Ez a dokumentum nagy vonalakban meghatározza, hogy mit is kell csinálni egy iskolában. Sokat beszélnek róla, keveset olvassák, kivéve a leendő tanárok, mert nekik sokat kell. Lássuk, mit ír a digitális kompetenciáról:
"A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén." Ezt kell tehát elérni az iskolában.

Hogyan is egy magyar- történelem tanárnak?
Azt gondolom, a mai iskolai infrastruktúra elsősorban otthoni feladatok terén nyújt lehetőséget a digitális kompetencia fejlesztésére. Humán tárgyak tanításokor jó módszer lehet hosszabb otthoni írásbeli feladatok ("esszé") kiadása, melyet igényesen, szövegszerkesztő használatával kell elkészíteni. Azt gondolom, azért is sikeres lehet egy ilyen feladat, mert támogatja azokat a diákokat, akik helyesírásuk, vagy kézírásuk miatt bizonytalanok az ilyen jellegű feladatokban.

Ezen kívül legfontosabb feladatomnak az internetes források kritikus használatának megtanítását tartom. Különösen a történelem esetében nem mindegy, milyen forrásokból tájékozódik az ember, ráadásul az internetes forráshasználat egyre nagyobb arányban szorítja ki a nyomtatott információhordozókat.
Tisztában vagyok vele, hogy sokkal sokrétűbb, változatosabb feladatokat ró a tanárokra a digitális kompetencia fejlesztése, mint a szövegszerkesztő magabiztos haszálata, és a kritikus internethasználat. Őszintén remélem, hogy a kurzus során új ötleteket szerzek ezzel kapcsolatban. Mégis úgy gondolom, hogy ha ezt a célkitűzést tanárként sikerül elérnem, az már komoly siker.

Valami feladatot pedig a kollégákra is kell hagynom...

Képtalálat a következőre: „számítógépező gyerek”

Utólagos megjegyzés: Szerencsére számos új ötletet szereztem a félév során. Egyik leginkább kamatoztatható véleményem szerint az online timeline-ok lehetősége. Remélem, ki tudom próbálni majd "élesben" is!