2016. március 20., vasárnap


Képtalálat a következőre: „facebook”

9. feladat: Ötletek a facebook alkalmazására a tanításban


1. A facebook legkézenfekvőbb használata a közösségszervezés. Ennek számos formáját ki lehet használni az oktatásban, főképp, mivel ez az a közösségi oldal, amin szinte minden diák regisztrálva van. Bizonyos, hogy a diákok maguk is használják a facebookot az információk megosztására, ám sok esetben hasznos lehet, ha a tanár maga veszi kezébe az irányítást. Egy osztály számára szinte elengedhetetlen egy facebook csoport, de számos esetben hasznos lehet egy fakultációs csoport, vagy valamilyen tárgy esetében is. 

2. A közösségszervezésen túl a facebooknak számos olyan sajátossága van, amin keresztül élvezetesebbé lehet tenni a tanítást. Íme néhány ötlet: 

 - fiktív profil létrehozása történelmi személyiségeknek - képekkel, bejegyzésekkel, megosztással stb... Mit oszt meg Széchenyi István? Milyen a profilképe Ady Endrének?

- történelmi párbeszédek "újraírása"/ irodalmi párbeszédek újraírása: Hogyan írna Kazinczy a facebookra? És hogyan Verseghy? Széchenyi - Kossuth vita a facebookon?

 - történelmi esemény megszervezése a facebookon keresztül. Pl.: ti vagytok a Márciusi Ifjak, szervezzétek meg  15-ét... kiket hívnak meg? Szavazás? Megosztják a Nemzeti dalt?

- nyelvtan órára: gyűjtsetek alkalmi szóösszetételeket a facebookon! - illetve egyéb, élőnyelvi sajátosságok az írott szövegekben...

- ma élő híres írók facebook profiljának megismerése - mit osztanak meg, stb.. 

2016. március 11., péntek

6. feladat: Interaktív multimédia bejegyzés
Képtalálat a következőre: „interaktivität”


A mai világban minden az interaktivitásról szól. Az interaktivitás elméleti alapja a konstruktív pedagógia. Eszerint az elmélet szerint a tanulási folyamat során az információkat "szét kell szednünk", majd "újra összeraknunk", vagyis konstruálnunk. Ez pedig csak tevékenységvégzéssel lehetséges.
Természetesen a diákokat hagyományos módszerekkel is interaktivitásra lehet bírni, amikor közösen készítünk vázlatot, időszalagot stb-t az órán.
Ám a digitális eszközök számtalan plusz lehetőséget biztosítanak ehhez.
Lássunk néhányat közülük:
Az 1956-os forradalom tanítása általában a "helyszínek" és "események" bemutatásában  kimerül. Ezért kerestem anyagokat ehhez a részhez. Az elsőként bemutatott két anyagot tanórákon használnám, kis pihenés, vagy az érdeklődés felkeltése érdekében:

A google térkép segítségével bemutathatjuk akár egy vidéki iskolában is az 1956. október 23-i nap eseményeit:
https://www.google.com/maps/d/viewer?ll=47.500387%2C19.071064&spn=0.032414%2C0.084543&msa=0&mid=zEEm0DerSVt0.kGayiGV0G_ds

Magam sohasem értettem, miért kell helyszínről-helyszínre bemagolnia ezt minden diáknak. Azonban hihetetlen izgalmas lehet az órán végigjárni a helyszíneket, megbeszélni az események sorrendjét. A tékép segítségével ráadásul sokkal logikusabban átláthatják a diákok a folyamatokat egymásutániságban.

A történelmi beleélést segíti egy-egy visszamlékezés, élő adás meghallgatása. Én magam leginkább pihenésre használnám, óra közben (ami igen sokszor elmarad...) Ha már '56, legyen Sinkovits Imre, és a Nemzeti dal!
https://www.youtube.com/watch?v=lWQ8bp8D6Z0

Végül pedig még számítógépes játékok is elképzelhetőek mint tananyagok... igaz, leginkább otthoni alkalmazásukat tudom elképzelni... http://treko.hu/aranyforum/arcade.php?mode=play&g=2309

Képtalálat a következőre: „október 23. ma”Képtalálat a következőre: „október 23. ma”